Egyhelyben toporogsz, vagy csak nem mersz elindulni?
Nem tudod, hogy mihez kezdj most magaddal?
Hogy megvárd, vagy otthagyd? Hogy előre, vagy hátra? Belefogj, vagy hagyd abba?
Na, látod én ezekben a kérdésekben nem fogok neked közvetlenül sem választ sem megoldást adni, viszont nagyon szívesen “rázlak helyre” adom vissza az önbizalmadat.
Kérdéseimmel segíthetek neked körbejárni az elakadásod tényezőjét, a belső “ritmusod” megtalálni, hogy általa megtalálhasd a Te megoldásodat.
Mert vallom, hogy sose más útbaigazítása után menj agyatlanul, de merj útbaigazítást kérni bármikor bárkitől. Hallgass meg figyelmesen mindenkit tisztelettel, és figyeld magad közben: mit váltanak ki belőled a szavai.
Nem biztos, hogy ha nincsenek jó érzéseid, akkor az rossz iránymutatás, az is lehet, hogy ott és akkor még nem vagy kész azokra a felismerésekre.
Ha pedig valaki konkrétan megmondja, hogy melyik úton, hogyan és meddig kell menned, akkor arról tudhatod: az az út számára lett kijelölve és azért bizonyos benne ennyire.
A te utad még járatlan. Neked kell végig menni rajta. Van hogy egyedül, van hogy együtt másokkal. Egyik sem jobb, sem hosszabb...
TeaSzellem 