. a boldogság nem egy állapot, hanem a nyugalomból való pillanatnyi fellendülés. Az áhított vágyak elérése, vagy a nem várt kedvesség megérkezése. A boldogság megélése attól függ, hogy mennyire tudjuk kitárni a lelk(esedés)ünket. Akik kevésbé, azoknak nagyon nagy inger szükséges… az apró örömöket észre sem veszik…
Maga a boldogság nem, de az odavezető úton járás tanulható, pontosabban: fejleszthető.
. miért van szükségünk a boldogságra?
A válasz sokkal prózaibb, mint gondolnánk. Nemes egyszerűséggel az életünket tápláló üzemanyagok közül az egyik. Nem csak azért, mert a boldogság (kistestvére az öröm, nagytestvére a lelkesedés) “jó” érzéssel tölt meg bennünket, és a jóérzés, az jólesik, 🙂 hanem azért is, mert a boldogság befogadása és megélése egy külön ága az Önfejlesztésnek, Önművelésnek. A Világban történő események, a minket ért ingerek olyan intenzitással robognak felénk, hogy nem is igen marad időnk reagálni mindenre. Legalábbis nem marad idő reagálni mindenre úgy, ahogy azokra reagálni “illene”…
A boldogsághoz vezető úton olyan fogalmakról kellene beszéljünk, mint az
- elvárás
- igény
- elégedettség… és így tovább.
Ezek egyenként sem rövid témák, így itt nem is fejteném ki őket.
. a boldogságról
Maga a boldogság egy aránylag absztrakt fogalom, legalábbis akkor mindenképpen amikor nem arra használjuk ezt a kifejezést, amikor valami anyagit (tárgy, vagy személy) megkapunk. Az a fajta boldogság ugyanis, amikor valamihez, vagy valakihez “hozzájutunk”: tulajdonunkká válik, ez közvetlenül nem a boldogság, hanem az elégedettség, amikor munkánk, befektetett energiánk megtérülve, meghozza gyümölcsét. Ekkor elégedettek vagyunk sikerünkkel, és elégedetten vesszük birtokba a jól megérdemelt, learatott termését. Ez a birtokbavétel kielégíti az “ősszándékot”: akartam, tettem érte > megszereztem.
Ez az elégedettség közvetlenül – de nem feltétlenül – megszülheti a boldogság érzését, de ez a boldogság azonban törékeny marad.
Milyen az a törékeny boldogság?
Az a boldogság, aminek a “fennmaradása veszélyeztetve van” törékeny.
Milyen tényezőktől múlhat el a boldogság? Ha a boldogság forrását birtokolni akarjuk, azaz kizárólagos tulajdonosai vagyunk, akkor a boldogság könnyen átalakulhat féltésbe, féltékenységbe, irigységbe, aggodalomba (aggodalomba, hogy a boldogságunk tárgyát elveszíthetjük).
Ha pedig a boldogság forrása elmúlik: máshová (máshoz) kerül, akkor a boldogság helyét a fájdalom, csalódás, szomorúság, vagy akár harag törheti össze.
Az a boldogság tehát, aminek fennmaradása külső tényező(k)től (személyektől, tárgyaktól) függ: törékeny.
Az a boldogság viszont, ami nem külső tényezőkhöz (személyekhez, tárgyakhoz) kötődik, az nem törékeny, de nem is törhetetlen, mert nem merev-rideg, hanem puha, fodros és meleg. Nem a birtokba vett dolgoktól, hanem a puszta lehetőségektől: hogy Él, hogy részese lehet ennek az egésznek, és áldottnak érzi magát mar akkor is, ha egy szelet kenyeret kap…
Nem szükséges Assziszi Szent Ferenc módjára koldus-szerzetesként mindent eldobni magadtól ahhoz, hogy a legtisztább boldogságot megtaláld, elég csak a szemléleteden egy kicsit finomítani.
Eddig azt gondoltad, hogy minden tulajdonod, amiket/akiket eddig sajátodnak gondoltál, azt mondtad: az enyém, és boldog vagyok attól hogy az enyém lehet. Tudatosítsd magadban, hogy ez a törékeny boldogság.
De ha felismered, hogy a boldogságot közvetlenül egyikük sem sugározza ki – mint egy lámpa a fényt – akkor ráébredhetsz arra, hogy a boldogságot mindig is te vetíted rájuk, te láttad bele: te vagy a lámpa, amely kilövelli a fényt, a boldogságod forrásai pedig azok a tárgyak, melyekről rád visszaverődnek. Ezért tűnik úgy, hogy ez, vagy az a dolog tesz boldoggá.
Nem.
Benned van a boldogság, és ezt látod visszatükröződni a dolgokról… A dolgok a te saját mosolyodat tükrözik vissza.
Az öröm, ahogyan a boldogság is egy belülről fakadó impulzus, ami tehát benned van. Nem tárgyak és nem más személyek hordozzák magukban, hogy végre neked adhassák. A boldogság forrása maga a Létezés felismerése. A dolgok pedig azért “okoznak” boldogságot, mert visszajelzést kapsz általuk arról, hogy létezel… de ez már egy másik történet…
A valódi tiszta boldogság nem külső tényezőktől függ, hanem belső meggyőződésből és szeretetből fakad.
TeaSzellem 